|
Baltó története
 |
2007. április 6-án leutaztunk a déli határvidékre a klub elnökével egy svájci fehér juhászkutyát megnézni, aki 1,5 éve él a helyi állatvédő egyesület menhelyén inkognítóban. |
A kutyus Baltó névre hallgat, tündéri, kedves, helyes kutyus és feltűnően hasonlít az én három és fél éves Áronkámra. Csakhogy Baltó eredeti gazdája, mielőtt a kutyáját szélnek eresztette volna, "gondosan" lenyisszantotta a kutyus fülének azt a részét, ahol a tetoválása volt! Nem leszakadt, vagy megsérült az állat füle, hanem ahogy az a NagyKönyvben meg van írva, szabályosan le lett vágva! Pontosan, precízen odáig, ameddig a tetkója volt. (Az én kutyámnak is ugyanott, a füle hegyében van a tetoválása, sőt az egyik húgocskájának, Annának is ugyanoda sikerült tenniük a számot.) Azt sem tartom kizártnak, hogy Baltó és Áron testvérek, mivel az árva kutyus becsült életkora 3 év.
Egy állatok iránt közömbös embert is megdöbbent az ilyen cselekedet és próbál valami értelmet keresni ennek az értelmetlen brutalitásnak. Az egyetlen logikus magyarázat, miért tesz ilyet valaki a saját kutyájával az, hogy nem akarja, hogy a fajtamentők rátaláljanak, és felelősségre vonják, ugyan már miért dobta ki a kutyusát!
Engem felháborított ez az égbekiáltó disznóság! Az ilyen ember megérdemelné, hogy elvegyék az összes pénzét, iratait és elvigyék egy olyan országba, ahol garantáltan nem ismer senkit, nem beszéli a nyelvet és ott magárahagyják!
Ez annyira felkavart, hogy elhatároztam, minden létező helyen el fogom mondani, le fogom írni, hogy milyen rettenetes csúfság történt a Baltó kutyával! (Csak vigyázzon magára az a "jószándékú" gazdi! ... Majd én is jól lenyisszantom az ő füle hegyét!) .
| |