I. Fejezet:
Általános rendelkezések

1.§.
A fegyelmi eljárás, illetőleg a fegyelmi felelősségre vonás célja
A fegyelmi vétséget elkövető természetes személy SFJK tag bizonyított cselekményével arányban álló fegyelmi büntetés meghozatala és ezzel az elkövető visszatartása a jövőbeni hasonló cselekmények elkövetésétől.
A SFJK természetes személy tagoknak fegyelmi vétség elkövetésétől való visszatartása. 

2.§.
A Fegyelmi Szabályzat személyi hatálya
A Fegyelmi Szabályzat személyi hatálya a Svájci Fehér Juhászkutya Klub (azaz SFJK) természetes személy tagjaira terjed ki.
A Fegyelmi Szabályzat személyi hatálya nem terjed ki a SFJK szervezeti egységeire, továbbá a jogi személy tagokra.
A SFJK szervezeti egységeivel szemben jogszabály, Alapszabály, vagy más, belső szabályzatok megszegése esetén, valamint a testületi határozatok végrehajtásának, fizetési, vagy más kötelezettségek elmulasztása esetén, a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályai szerint a szervezeti egység feloszlatása iránt kell intézkedni.
Jogi személy taggal szemben a (3) bekez¬désben foglaltak, továbbá szerződésszegés esetén a 34.§ szerinti eljárás alapján a SFJK Országos Elnöksége a jogi személy tag törlése iránt intézkedik. 

3.§.
A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultak
A fegyelmi eljárást a SFJK Elnöke, valamint a Fegyelmi és Etikai Bizottság elnöke rendelheti el.

II. fejezet
Fegyelmi vétségek, fegyelmi büntetések

4.§.
Fegyelmi vétségek
Fegyelmi vétséget követ el az a SFJK természetes személy tag:
a) aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a SFJK Alapszabály szerinti rendjét, vagy a SFJK tevékenységét erőszakkal, vagy azzal fenyegetve megváltoztassa,
b) aki olyan szervezetet hoz létre, vagy vezet, vagy olyan szervezet tagja, melynek célja a SFJK terhére hátrány okozása, ill. aki olyan szervezetet hoz létre, vezet, vagy tagja, valamint tisztséget tölt be olyan szerve¬zetben, melynek működése a SFJK-t hátrá¬nyosan érintheti,
c) aki a tagsági viszonyával kapcsolatos – a tagsági viszonyra vonatkozó jogszabályokban, szabályzatokban meghatározott – bármely kötelezettségét vétkesen megszegi,
d) akit a SFJK sérelmére elkövetett bűncselek¬mény, vagy szabálysértés miatt bíróság, ill. szabálysértési hatóság jogerősen elmarasztalt,
e) aki a SFJK Alapszabályának és szabályza¬tainak előírásait, ill. testületi szerveinek határozatait nem tartja be,
f) aki választással elnyert megbízatásával, tisztségével visszaél, jogait rosszhiszeműen gyakorolja,
g) aki más tag ellen szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból alaptalan hatósági, vagy fegyelmi eljárást kezdeményez, amennyiben a hatósági vagy fegyelmi eljárás megindul.
h) aki jogerős fegyelmi büntetés végrehaj¬tását akadályozza, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít. Aki a SFJK határoza¬tainak végrehajtását akadályozza, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít.
i) aki a SFJK fegyelmi szerveinek eljárása so¬rán a tanúzási kötelezettséget indokolatla¬nul megtagadja, továbbá azon a szabály¬szerű meghívás ellenére sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, vagy megjelenés esetén engedély nélkül távozik, illetve ott rendzavarást követ el,
j) aki a SFJK-ról, továbbá annak szervezeti egységeiről, jogi személy tagjairól, szerző¬déses partnereiről más előtt a jó hírnevé¬nek csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ,
k) aki a SFJK választott tisztségviselőiről, továbbá a SFJK szervezeti egységeinek, jogi személy tagjainak vagy szerződéses partnereinek választott tisztségviselőiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ,
l) aki a SFJK hivatalos rendezvényein közre¬működő bíróról, v. más hivatalos közremű¬ködőről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, v. híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ,
m) aki vét az 1998. évi XXVIII.tv. az Állatok védelméről és kíméletéről előírásai ellen,
n) aki kutyaviadalt szervez, vagy azon részt vesz bármilyen formában vagy kutyát értékesít viadal céljára,
o) aki kutyát ad el olyan természetes vagy jogi személy részére, aki tömegesen vásárol fel kutyát pet shopban (hobbiállat üzlet) vagy kereskedésben történő érté¬kesítésre vagy maga értékesít kutyát pet shopban (hobbiállat üzletben) vagy kereskedésben,
p) aki kutyáját nem az adott fajtának megfelelő körülmények között tartja, vagy gondozását elmulasztja,
q) aki a kutya tartása, használata vagy kikép¬zése során a szükséges és általánosan elfogadott mértéket és módszert meghala¬dóan kutyáját fizikailag vagy pszichikailag bántalmazza, annak maradandó sérülést okoz,
r) aki az írott vagy elektronikus sajtóban valótlan tartalmú hirdetést vagy közleményt tesz közzé.

A fegyelmi vétséget elkövető természetes személy egyesületi tagot a fegyelmi eljárás keretében kell felelősségre vonni.
Kivételt képez az olyan fegyelmi vétség, amelynél a tényállás bizonyított és ennek alapján írásbeli figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabás nem indokolt.

5.§.
Fegyelmi büntetések
A fegyelmi büntetések a következők:
a) írásbeli figyelmeztetés
b) a SFJK-ben betöltött tisztségviseléstől történő eltiltás
c) eltiltás a SFJK által rendezett rendezvényeken /kiállítás, verseny, szakosztályülés, klubnap, stb./való részvételtől.
d) eltiltás a SFJK által nyújtott kedvezményektől
e) SFJK-ből való kizárás

Az első bekezdés b.), c.) és e.) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések 6 hónaptól 3 évig, a d.) pontban meghatározott fegyelmi büntetés esetén 1 évtől 3 évig terjedő időtartamban határozható meg. 

Az f.) pontban meghatározott, a SFJK-ből való kizárás fegyelmi büntetés időtartama legalább 3 év. A fegyelmi büntetés időtartamát, valamint letöltésének kezdő és végső napját a fegyelmi határozat rendelkező részében naptári dátummal kell meghatározni.

Az a természetes személy SFJK tag, akit a SFJK-ből kizártak, csak a fegyelmi büntetés letöltését követően, a Fegyelmi Szabályzat 32.§-ban foglaltak szerint vehető fel újra a SFJK-ba. A fegyelmi büntetés letöltésének időtartamába nem számít be az az időtartam, mikor a fegyelmi büntetés végrehajtás¬ára – bármely okból – nem került sor.

Többrendbeli, vagy a Fegyelmi Szabályzat 4.§(1)bekezdés a), b), d), f), h), k), l), n) pontjaiban meghatározott különösen súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a SFJK Elnöke, vagy az Elnökség az elrendeléssel, a Fegyelmi és Etikai Bizottság pedig a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg, vagy az eljárás folyamán az eljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi alá vont tagsági jogait határozatban felfüggesztheti.

E határozatok ellen jogorvoslatának helye nincsen.

III. fejezet
A SFJK fegyelmi szervei

6.§.
 A SFJK fegyelmi szervei a következők:
• a Fegyelmi és Etikai Bizottság
• az Elnökség
• a közgyűlés

7.§.
A SFJK Fegyelmi Bizottsága
A SFJK közgyűlése Elnökből, 2 tagból álló Fegyelmi Bizottságot választ,
A Fegyelmi Bizottság 3 fős tanácsban jár el. Határozata többségi szavazással jön létre.
A jogi szakértőt a SFJK elnöke, vagy a Fegyelmi Bizottság elnöke kéri fel.

8.§.
A Fegyelmi és Etikai Bizottság megválasztott tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói (Ptk. 685.§.b.) pontja).
Ez a rendelkezés irányadó az SFJK tisztség¬viselőinek viszonyára is.
Az eljárás alá vont személyével összefüggés¬ben felmerülő összeférhetetlenség, vagy elfogultság való¬színűsége esetén ennek fennállása kérdésé¬ben – az érdekelt kérel¬mére – a SFJK Elnöksége dönt, amely döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.

9.§.
A Fegyelmi és Etikai Bizottság elsőfokú fegyelmi hatóságként működik. A Fegyelmi és Etikai Bizottság hatáskörébe tartozik - a tisztségviselők kivételével – a SFJK tagjai ellen az elsőfokú fegyelmi eljárás lefolytatása.

10. §.
A Fegyelmi és Etikai Bizottság Elnöke köteles
tájékoztatni a SFJK Elnökét a Fegyelmi Bizottság által hozott fegyelmi határozatról.
Beszámolni évente egy alkalommal a Küldöttközgyűlésen az Országos Fegyelmi Bizottság tevékenységéről.

11. §.
A SFJK Elnöksége
Azokban az ügyekben, ahol elsőfokon a Fegyelmi és Etikai Bizottság jár el, másod¬fokon az Elnökség jár el.
Az Elnökség határozatképességéhez a tagok jelenléte szükséges. Az Elnökség határozatát szótöbbséggel hozza.
Ha az Elnökségnek nincs jogvégzett tagja, jogi szakértőt kell felkérni.

Amennyiben az Elnökség a 3.§. (2), vagy 12.§. (1)b. alapján első fokú fegyelmi bizott¬ságként jár el a 11.§. (2) (3) szabályainak alkalmazásával az V. fejezetben leírtak sze¬rint kell eljárni.
A Fegyelmi és Etikai Bizottság elnökeként az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt Elnökségi tag jár el. 

12. §.
A SFJK Elnökség hatáskörébe tartozik:
• a Fegyelmi és Etikai Bizottság által első fokon hozott fegyelmi határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása
• első fokon fegyelmi eljárás lefolytatása a SFJK tisztségviselőinek fegyelmi ügyében

13. §.
Közgyűlés
13.§. Amennyiben az  Elnökség a 3.§. (2), vagy 12 §. (1) b. alapján első fokú bizottságként jár el,a határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása a SFJK közgyűlésének hatáskörébe tartozik.

IV. fejezet
Fegyelmi eljárás

14. §.
Az elsőfokú fegyelmi eljárás szabályai
A fegyelmi eljárást a SFJK Elnöke, vagy az Etikai és Fegyelmi Bizottság Elnöke írásban rendeli el. A fegyelmi eljárás elrendelésére indítványt tehet a SFJK bármely tagja vagy szervezete.

15. §.
A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha azzal összefüggő, más hatósági eljárás van folyamatban. A felfüggesztés időtartama a más hatósági eljárás jogerős lezárásáig állhat fenn.

V. fejezet
A fegyelmi tárgyalás 

16. §.
(1) Az ügyben eljáró bizottság a fegyelmi eljárás elrendelését követő 15. napon belül a fegyelmi alapját képező dokumentumok egy¬idejű megküldésével az eljárás megindításá¬ról írásban köteles értesíteni az eljárás alá vont személyt és egyben kitűzi a tárgyalást. Az erről szóló értesítésnek a tárgyalás napját legalább 15 nappal meg kell előznie.
(2) A Fegyelmi és Etikai Bizottság tagjait és a panaszost, továbbá a tanúkat írásban kell meghívni. A Fegyelmi és Etikai Bizottság Elnöke gondoskodik a tárgyalás megfelelő előkészítéséről, amennyiben szükséges az előzetes meghallgatás foganatosításáról. A tárgyalás megnyitását követően a Fegyelmi és Etikai Bizottság számbaveszi a megjelen¬teket, majd az iratokat. A tárgyalás megkez¬désekor és az egész eljárás folyamán az összeférhetetlenséget vizsgálja.
(3) A tárgyalásra meg kell hívni az eljárás alá vont személyt, esetleges jogi képviselőjét, meg kell hívni úgyszintén azokat, akiknek a fegyelmi vétség elkövetéséről közvetlen tudomásuk van. A Fegyelmi és Etikai Bizott¬ság Elnöke az eljárás alá vont tagot azzal hívja meg, hogy igazolatlan elmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Be kell szerezni az üggyel kapcsolatban fellelhető egyéb bizonyítékokat (okiratokat, jegyzőkönyveket, stb.) is.
(4) Az eljárás alá vont illetve jogi képviselője részére tértivevényes levélben kell a meghí¬vást és minden egyéb dokumentumot kézbe¬síteni. Át nem vett küldemény esetén az Asz.21.§ (5) szerint kell eljárni.

17. §.
A fegyelmi ügy tárgyalásán az eljárás alá vont személy elé kell tárni a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, továbbá módot kell neki adni arra, hogy észrevételeit, védekezését szóban, vagy írásban előterjeszthesse.
A Fegyelmi és Etikai Bizottság eljáró tanácsa köteles lehetővé tenni, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy a tárgyalás egész tartama alatt – kivéve a határozathozatalt megelőző zárt tanácskozást – jelen legyen, az eljáró bizottság Elnökének engedélyével a tanúkhoz kérdést intézzen, a tanúvallomásokra és egyéb bizonyítékokra észrevételt tegyen.
A fegyelmi tárgyalást a Fegyelmi és Etikai Bizottság eljáró tanácsának Elnöke vezeti. Gondoskodik a jelen Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseinek betartásáról, a fegyelmi eljárás alá vontat megillető jogok érvénye¬sítéséről és köteles a fegyelmi eljárás alá vontat az őt megillető jogokról (bizonyítási indítvány előterjesztése, tanúhoz való kérdés intézése, stb.) tájékoztatni.
A Fegyelmi és Etikai Bizottság Elnöke gondoskodik a bizonyítás felvételéről.
A bizonyítás – kivételesen indokolt esetben – az Országos Fegyelmi Bizottság eljáró taná¬csának Elnöke által megbízott eljáró tanács tag által is felvehető. A fegyelmi eljárás alá vont személyt ennek a helyéről és időpont¬járól legalább 15 nappal előbb értesíteni kell.
(6) Az első fokú eljárást lehetőleg egy tárgyaláson be kell fejezni, amennyiben ez nem lehetséges folytatólagos tárgyalást kell kitűzni. A folytatólagos tárgyalásra a jelenlévőket szóban, a távollévőket írásban kell meghívni.

18. §.
Az eljárás során megtartott minden tárgyalásról és bizonyítás-felvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelybe az eljárás alá vont személy szóbeli előterjesztéseit és nyilatkozatait, valamint a tanúvallomásokat fel kell venni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az eljáró fegyelmi szerv megnevezését, a meghallgatás helyét, idejét, a jelenlévő személyek nevét, az eljárás tárgyát és ügyszámát.
A tanúk vallomásait, valamint az eljárás alá vont személy nyilatkozatait e személyekkel alá kell íratni.
(3) Amennyiben az eljárás alá vont a jegyzőkönyvet nem írja alá, azt a tényt, két tanú aláírásával a jegyzőkönyvben rögzíteni kell az esetleges indokok közlésével. Fegyelmi bizottsági tag külön véleményét úgyszintén a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(4) A határozat egy példányát a fegyelmi eljárás alá vont személy részére kézbesíteni kell.

19. §.
Az elsőfokú fegyelmi eljárást lehetőleg az elrendeléstől számított 60 napon belül be kell fejezni.
A Fegyelmi és Etikai Bizottság az ügy kivizsgálása után a hatáskörébe tartozó ügyben döntést hoz.

20. §.
Az eljárást meg kell szüntetni:
„fegyelmi vétség hiányában”, ha az eljárás alá vont személy vétséget nem követett el,
„bizonyítékok hiányában”, ha a fegyelmi eljárás eredményeként a fegyelemsértést nem lehetett megnyugtató módon bizonyítani,
„elévülés” címén, ha a vizsgálat közben derül ki, hogy a fegyelmi vétség elévült.
A fegyelmi eljárás megszüntetéséről az eljárás alá vont személyt írásbeli határozattal értesíteni kell.

21. §.
Ha az eljárás során a fegyelmi vétség a fegyelmi eljárás alá vont személy által történt elkövetése bebizonyosodott, az Országos Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsa határozatot hoz, amelyben az 5. §-ban meghatározott fegyelmi büntetés valamelyikével sújtja az elkövetőt.
A határozatba a jogorvoslati lehetőséget bele kell foglalni. A határozat eredeti példányát a Fegyelmi és Etikai Bizottság elnöke és tagjai írják alá.
Az utolsó tárgyaláson a határozatot szóban ki kell hirdetni. A kihirdetést követő 8 napon belül a határozatot írásba kell foglalni és tértivevénnyel kell megküldeni a fegyelmi alá vont személy, a panaszos, a fegyelmi eljárást elrendelő személy részére. A fegyelmi határozat jogerőre emelkedési ideje a kézhezvételtől számított 15 nap.

22. §.
(1) A fegyelmi határozat bevezető részből, rendelkező részből és indoklásból áll.
A bevezető rész tartalmazza az Országos Fegyelmi Bizottság nevét, a határozathozatal idejét, valamint az eljárás alá vont személy adatait.
A rendelkező rész tartalmazza a megállapított fegyelmi vétség megjelölését, a Fegyelmi Szabályzat meghatározott pontjára hivatkozással a kiszabott fegyelmi büntetést, továbbá a jogorvoslati (fellebbezési) lehetőséget, ennek határidejét és azt, hogy a fellebbezést hová kell benyújtani.
Az indoklás tartalmazza az eljárás során egyértelműen bebizonyosodott tényeket és körülményeket, az elkövetett cselekmény rövid leírását, az eljárás alá vont személy felajánlott, de a bizottság által nem foganatosított bizonyítási cselekményeket az elutasítás indokának megjelölésével, valamint a súlyosbító és enyhítő körülményeket.
 (2) Ha a fegyelmi határozat hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, vagy más hasonló nyilvánvaló elírást tartalmaz, a fegyelmi szerv a határozatát bármikor kijavíthatja. 

23. §.
Az írásba foglalt fegyelmi határozatot meg kell küldeni a SFJK Elnökének. A jogerős fegyelmi határozatokat a SFJK Elnökének, a szervezeti egységek és a jogi személy tag vezetőinek is meg kell küldeni. 

24. §.
Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a  Fegyelmi Bizottság Elnöke erről köteles értesíteni a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultat, aki a rendelkezésére álló bizonyítékok megjelölésével köteles értesíteni a területileg illetékes rendőri vagy ügyészi szervet.

25. §.
A fellebbezési eljárás szabályai
Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a másodfokú fegyelmi szervhez. (Elnökség, közgyűlés)
A fegyelmi határozat ellen fellebbezéssel élhet az eljárás alá vont személy és az Egyesület Elnöke.
A fellebbezésnek a fegyelmi büntetés végrehajtására halasztó hatálya van.
A SFJK fegyelmi fellebbviteli szervei a Fegyelmi és Etikai Bizottság, az Elnökség, továbbá a Küldöttközgyűlés.

26. §.
A fellebbezést az első fokon eljárt bizottság¬nál kell írásban benyújtani. A SFJK bármely más szervéhez tévesen benyújtott fellebbe¬zést az első fokon eljárt fegyelmi szerv ré¬szére haladéktalanul meg kell küldeni, s egy¬ben közölni kell a fellebbezés e más szervhez való érkezésének időpontját.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi szerv az összes irattal és a bizonyítékokkal együtt köteles 15 napon belül az ügy másodfokú elbírálására jogosult fegyelmi szervhez felterjeszteni.

27. §.
Ha az elsőfokú fegyelmi szerv azt észleli, hogy a fellebbezés elkésett, azt köteles jegyzőkönyvben megállapítani és a fellebbezést a (2) bekezdésben megállapított esetén kívül elutasítani. Az elutasító döntés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
Ha a fellebbező – az elkésett fellebbezésének benyújtásával egyidejűleg – mulasztását igazolja, az elsőfokú fegyelmi szerv köteles a fellebbezést, az igazolási kérelmet, valamint az eljárás teljes iratanyagát 8 napon belül döntés végett felterjeszteni a másodfokú fegyelmi szervhez. A másodfokú fegyelmi szerv ebben az esetben először az igazolási kérelem tárgyában dönt, majd annak elfogadása esetén teszi meg a szükséges intézkedéseket a fegyelmi ügy másodfokú tárgyalására.

28. §.
A másodfokon eljáró fegyelmi szerv az iratok kézhezvételét követő – igazolási kérelem esetén annak elfogadását követő - 30 napon belül köteles az ügyben tárgyalást tartani és érdemi határozatot hozni. Ez a szabály nem vonatkozik a Közgyűlésre, mint fellebbezési fórumra.
A másodfokú fegyelmi szerv a tárgyalásra köteles meghívni az eljárás alá vont személyt, valamint a hivatalból indult eljárásban az elsőfokú fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultat. Szükség esetén újabb tanúkat, szakértőket hallgathat meg, és további bizonyításkiegészítést foganatosíthat.

29. §.
A másodfokon eljáró fegyelmi szerv az elsőfokon kiszabott fegyelmi büntetést enyhítheti, vagy súlyosbíthatja, helybenhagyhatja. A fegyelmi büntetés azonban nem súlyosbítható, ha csak a fegyelmi vétséget elkövető személy fellebbezett. A másodfokon eljáró szerv az ügyet kizárólag a fellebbezés keretein belül vizsgálhatja.
Ha a fellebbezést a másodfokú fegyelmi szerv alaptalannak találja, azt – az elsőfokú határozat hatályban tartása mellett – elutasítja.

Ha az elsőfokú eljárás során jelentős eljárási szabályszegés történt, illetőleg ha további nagy terjedelmű bizonyítás, vagy az eljárás megismétlése mutatkozik szükségesnek, a másodfokú fegyelmi szerv az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú fegyelmi szervet új tárgyalásra  utasíthatja. Ebben az esetben a hatályon kívül helyező határozatnak tartalmaznia kell a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó elvi állásfoglalást.
A másodfokú fegyelmi szerv által tartott tárgyalásra, valamint a másodfokú fegyelmi határozat tartalmára az elsőfokú eljárás szabályai megfelelően irányadók.

30. §
A másodfokon hozott határozat jogerős, ellene további fellebbezésnek nincs helye. A határozat az 1989 évi II. törvény 10.§. szerint bíróság előtt megtámadható.

VI. fejezet
Elévülés

31. §.
A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően vizsgálni kell, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény, vagy mulasztás nem évült-e el. Elévült a cselekmény, ha a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjától, tag esetén 2 év, a SFJK tisztségviselője, vagy a szervezeti egységek elsőszámú vezetője esetén 3 év már eltelt.
(2) Amennyiben a fegyelmi eljárás alapját képező ügyben  hatósági (4.§.(1) d..g.) illetve a
4.§. (1) k.l.m. esetben bírósági eljárás indul, az elévülés a jogerős határozat meghozatalakor kezdődik.
(3) A  4.§. (1)h. esetén az elévülés  a származási lap hitelességével való visszaélés felfedezésekor  kezdődik.

VII. fejezet
Vegyes rendelkezések

32. §.
Akit kizártak a SFJK-ből, csak a jogerős határozatban kiszabott fegyelmi büntetés tényleges letöltése után nyújthat be tagfelvételi kérelmet.
A kizárt természetes személy tag tagfelvételi kérelmét az Alapszabály 3.§(3)bekezdésében meghatározott szervezeti egység vezetője, illetve ha a kérelem benyújtására a SFJK Központjában került sor, a kérelem átvevője haladéktalanul köteles a SFJK Elnökség részére  állásfoglalás beszerzése érdekében megküldeni.
a kizárt természetes személy tagfelvételével kapcsolatos kérelmet a SFJK elnöksége megvizsgálja és az alapszabály rendelkezései szerint a tagfelvételről, vagy annak elutasításáról kialakított álláspontjáról indokolt határozatot hoz. A mérlegelés során különösen vizsgálni kell, hogy kérelmező a kizárást követően követett-e el olyan cselekményt, mely a Fegyelmi Szabályzat 4.§. (1) a) b) d.) h.) i.) k) l) m) o) q) r) s) t) pontjaiba ütközne.
A SFJK Elnöksége határozatában foglalt állásfoglalás az Alapszabályban meghatározott szervezeti egységek vezetőire kötelező. 

33. §.
A bírói tevékenységgel kapcsolatban a Bírói Testülethez kell a panaszt benyújtani.
A Bírói Tanács a panaszt saját hatáskörében kivizsgálja, és azt saját szabályzatának megfelelően – 15 napon belül – eldönti, vagy javaslatot tesz a SFJK Elnökének fegyelmi eljárás megindítására.
A Bírói Tanács döntése ellen az érdekeltek 15 napon belül fellebbezéssel élhetnek a SFJK Elnökségéhez.

34. §.
Eljárás jogi személy tagszervezet törlése tárgyában
A jogi személy tagnak a Fegyelmi Szabályzat 4.§-ba ütköző magatartása, szerződésszegése, tagdíjfizetési vagy egyéb kötelezettségeinek részleges vagy teljes elmaradása esetén, továbbá, ha a SFJK Országos Elnöksége a jogi személy taggal történő további együttműködésre nem lát lehetőséget, a SFJK Országos Elnöksége a tagok sorából való törlést kimondó határozattal a jogi személy tagsági viszonyát megszünteti.
Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indul.
A jogi személy tag tagok sorából való törlésére vonatkozó eljárás megindításával egyidejűleg a jogi személy tag tagsági jogait felfüggesztheti.
Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak nem érintik az Alapszabály 3.§(11) bekezdésében foglalt megállapodásnak a polgári jog szabályai szerinti megszűntetését.
A SFJK Elnökség az (1) bekezdésben meghatározott határozat meghozatala előtt - megfelelő határidő kitűzésével - írásban felszólítja a jogi személy tagot a jogsértés abbahagyására, a tagdíjfizetési vagy egyéb kötelezettségek teljesítésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén kerülhet sor az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatalára. 

35. §.
Eljárás természetes személy tagsági viszonyának törlése esetén
Az eljárást az Asz. 3.§. 10 rendezi

36.§
Mentesség
Az Elnök a fegyelmi eljárás alá vont tagot, mentességben részesíti (eljárási mentesség).
Az eljárási mentesség, esetén az erről szóló okirat aláírásának napján szűnik meg a fegyelmi eljárás.
Az eljárás megszűnéséről értesíteni kell az ügyben eljárt fegyelmi szervet, a panaszost és az eljárás alá vont tagot.
Az Elnök a fegyelmi büntetéssel sújtott tagot mentességben részesítheti (végrehajtási mentesség)
A végrehajtási mentesség lehet teljes és részleges.
Teljes végrehajtási mentesség esetén a jogerős fegyelmi határozatban meghatározott minden joghátrány alól mentesül a tag.
Részleges végrehajtási mentesség esetén az Elnök köteles a mentességi okiratban határozottan megjelölni, hogy mely részében enyhítette a fegyelmi büntetést.

37. §.
Hatályba léptető rendelkezések
(1) A fegyelmi szabályzat egységes szerkezetben hatályba lépnek „www. sfjk.try.hu” klub honlapján történő közléssel.
Rendelkezéseit alkalmazni kell azon ügyekben is, amelyekben a fegyelmi eljárás megindult,
de fegyelmi tárgyalásra még nem került sor; továbbá mindazon ügyekben, ahol a fegyelmi büntetés letöltése folyamatban van.
(2) A fegyelmi Szabályzatot a SFJK  2008. február 15.-i ülésén elfogadta. (     1/2008. (02.15)sz. SFJK-E határozat)

A szabályzat a SFJK honlapján történő közléssel kihirdetésre került. A kihirdetés időpontját és tényét „a KUTYA” „Egyesületi élet” mellékletében közölni kell. 

Pomáz, 2008. február 15.